88. Szabó Lőrinc (1900-1957) költővel...

... és szeretőjével, Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel (1902-1950) kapcsolatos kéziratgyűjtemény.
A költő az 1920-as évek elején ismerkedett meg felesége, Mikes Klára barátnőjével. „Először én úgy láttam meg őt, hogy a Horánszky utcában, Klára volt lakásán az ablaknál állt, s téged mint csecsemőt a karján tartott. Nem figyeltem rá különösebben.” (Szabó Lőrinc visszaemlékezése.) 1924 nyarán csoportosan kirándultak Csillebércre, ahol viszonyuk ténylegesen elkezdődött: „Ő velem jött, ki a kapu elé, a zöld tájba, ahol egy nagy, mély füves árok volt. Ahol nem láttak, ott leültünk. És én csókolózni kezdtem vele. Talán egyéb is történt volna, de két perc múlva feltűnt a férje és mások”. Itt kezdődött az a viharos kapcsolat, ami negyedszázadig tartott, és tragédiával ért véget. Ez a se veled, se nélküled kapcsolat négy év után fordulóponthoz jutott. Erzsébet a fiával, Endrével hosszabb időt töltött Hollandiában 1928-ban. Ez idő alatt Szabó Lőrinc odáig jutott, hogy egyszerre szeretné mindkét nőt: a feleségét és a szeretőjét. „Bárcsak egyesíteni lehetne valahogy kettőtöket az életemben, akkor volnék igazán boldog! Biztos vagyok benne, hogy megváltás lesz számunkra – neki is –, ha megvalljuk szerelmünket.” Elképzelését felvázolta feleségének, aki kezdetben hajlott az ötletre, ám mikor az is kiderült, hogy a szerető a legjobb barátnője, természetesen megtagadta ezt a kérést. Kérte a férjét, hogy szakítsa meg a kapcsolatot Erzsébettel. Ez nem történt meg, minek következtében Klára háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Mikor Erzsébet férje, Ödön is tudomást szerzett a kapcsolatról, véget vetettek neki. Ám a költő mégsem bírt elszakadni, elszánta magát a válásra, és Erzsébetet is döntés elé állította. Ő azonban a családját választotta. Ennek következtében valóban szünetelt a kapcsolatuk, mialatt Szabó Lőrinc is öngyilkosságot kísérelt meg. Három év múlva ismét találkoztak, és viszonyuk újfent fellángolt. Újrakezdődött minden, a titkos együttlétek, utazások, rejtett pillanatok. 1950. február 12-én aztán a tragédia, Erzsébet öngyilkossága. „Teljes levertség. Péntek: az idegösszeomlás. Szombat: a lelkierő visszatérésének megjátszása. Ahogy előző este engem, eltávolította Bandit, majd a Máday-féle kisegítőt. S éjjel végzett. Két-három hónapra látok visszamenőleg végzetes momentumokat. S tegnap a temetés. Vele temettek. Isten veled, Édesem!” A szörnyű emberi katasztrófák ellenére tagadhatatlan, hogy a magyar irodalom több halhatatlan alkotását köszönhetjük ennek a viharos történetnek. A Semmiért egészen, a Melletted, valamint az egyik legtöbbet újranyomott kötet, A huszonhatodik év szonettjei mind a dráma során és következtében születtek.
Tételünk egy rendkívül sokrétű irodalomtörténeti gyűjtemény. Tartalmazza Szabó Lőrinc 21 oldalas autográf levelét Erzsébet fiának, Endrének, melyből a fenti idézetek egy része is származik; A huszonhatodik év autográf javításokkal ellátott gépiratát; 9 darab, egy kivételével autográf Szabó Lőrinc-levelet; két levelet Mikes Klárától, melyek közül az egyik a költő diktálása a halála előtti hetekből; Korzáti Erzsébet megannyi Szabó Lőrinchez írt levelének gépiratos másolatát és autográf leveleit a családjának; illetve számos egyéb, Erzsébetnek és gyermekeinek szóló levelet. Kétségtelenül egy rendkívül izgalmas, egyedülálló és szenzációs irodalomtörténeti tárgyegyüttes.
 
Kikiáltási ár: 1 500 000,-