87. XIV. századi latin nyelvű liturgikus zsoltároskönyv

A liturgikus zsoltároskönyv a késő-középkorban megjelent kódextípus, amelyet szerkezetében és meg­je­lenítésében 8 zsoltár kiemelése jellemez. A megnevezés is ebből ered, mivel a díszes iniciálékkal indí­tott zsoltárok a liturgikus hét nyolc részének elején állnak. Középkori ikonográfiai kutatások alapján ezt a meg­osztást elsőként Angliában alkalmazták a XII. század végétől, majd Franciaországban is átvették, később  pedig – egészen a XVI. századig – a keresztény világ irányadó pszaltériumtípusává vált. Ezek a kódexek egyaránt betölthettek tényleges liturgikus szerepet, de a magánhasználatra készült pszaltériumok nem csak az ájtatosságot szolgálták, hanem – főként a különösen díszes darabok – reprezentációs célokat is. Elöl liturgikus kalendáriummal voltak kiegészítve, a zsoltárokat követő részben pedig a zsolozsmához tartozó bibliai kantikumok és más imádságok szerepeltek.
Tételünk is kalendáriummal indul, amely roueni jellegzetességeket mutat. A kódexet nyolc, arany alapra kékkel vagy szürkéve festett iniciálé és ezekhez kapcsolódva a szöveghasáb mellett futó kék-arany pálca, illetve a lapszélekre kifutó, kis levelekben, egy helyütt sárkányfejben végződő ornamens, továbbá számos vörös-kék tollrajzos fleuronnée (stilizált növényi ornamensekből álló) iniciálé díszíti, a korszak francia könyvfestészetének stílusában. A finoman díszített pszaltériumban található aranyozott iniciálék sora – amelyek a liturgikus hét napjaihoz tartoznak – az első, vasárnapi zsoltár díszes „B/eatus vir” iniciáléjával kezdődik. Ezt követi a 26. (D/ominus) hétfői, majd a keddi 38. (D/ixi) , a szerdai 52. (D/ixit insipiens), a csütörtöki 68. (S/alvum), a pénteki 80. (E/xultate), végül a szombati 97. (C/antate domino canticum). A nyolcadik, záró iniciálé a 109. (D/ixit Dominus) pedig a vasárnapi vesperás első zsoltárának kezdetét jelzi. A szövegben való további tájékozódást vörös és kék kezdőbetűk, valamint rubrikáció segíti.
A kisméretű (128 x 92 mm), pergamenre írt kötet egy előzéklapból és 105 számozatlan fólióból áll. Ezek többsége hat bifólióból szerkesztett füzetet (sexterniot) alkot. (Boreczky Anna szíves közlése nyomán.)
Későbbi, vaknyomással díszített, fatáblás bőrkötésben. Az első és a hátsó táblát dupla vaknyomásos léniákkal keretezett mezőkre osztották. Az első és a legbelső mezőt aranyozott és vakon nyomott koncentrikus körökből álló egyesbélyegzők levonata díszíti. A közbülső területet koncentrikus körökből és egyenlő szárú keresztekből összeállított geometrikus motívumot alkotó lenyomat fedi le. Az előtáblát későbbi fémrátétekkel, veretekkel látták el. A kötéstábla belső oldalára Széchényi Ferenc könyvjegye található.
 
Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft