84. Rákosi Mátyás (1892-1971) kommunista politikus, volt pártfőtitkár...

... autográf levele Kádár Jánosnak.
„Kedves Kadár Elvtárs! Ez év elején Aczél György és Sándor József elvtársak felszólitására irtam a Központi Bizottságnak egy levelet arról, hogy hazatérésem után otthon hogyan szándékozok élni. Ennek három hónapja. Választ nem kaptam. Közben 77-ik életévembe léptem, szívbajom és látásom annyira rosszabbodott, hogy az orvos újra kórházba akar küldeni, ahonnan alig két hónapja jöttem ki. Ujra kérem, közöljék velem, hogy mikor térhetek haza. Tisztelettel R.” Alul, a dátumtól balra „Kádár J-nak”, alatta „Fock Jenőnek” olvasható.
Páratlanul izgalmas történelmi kordokumentum, amely bepillantást enged a kommunista diktatúra irányítóinak gondolkodásába és végtelen cinizmusába. A történészek számos hasonló levélről tudnak, amelyekkel a volt pártvezér folyamatosan ostromolta a Kádár-rendszer vezetőit, különösen magát az utódot. Rákosi nem értette meg, hogy több okból sem merülhet fel az ő visszatérése. Egyrészt az egész rendszer – finoman szólva is kétes – legitimációját az ő, illetve a nevéhez köthető korszak bűnbakká tétele biztosította, más­részt Kádárt személyes bosszúvágya, illetve a múltjában levő sötét titkok ismerőjének távol tartása is motiválhatta (még arra is volt gondja, hogy 1962-ben elődje pártból való kizárása után elintézze a szovjet vezetésnél, Rákosiékat az addigiaknál jóval szerényebb körülmények között tartsák házi őrizetben). Érdekes adalék, hogy a levél tanúsága szerint Aczél Györgyék áltatták azzal, hogy van értelme az újabb és újabb kérelmeknek (nyilván jókat mulattak szerencsétlen vergődésén). A szövegben található számos kihúzásból és javításból Rákosi zaklatott állapotáról vonhatunk le következtetéseket, a helyesírási hibák és a fogalmazási problémák pedig az akkori elit szellemi képességeiről adnak – lehangoló – képet.
1 beírt oldal.
Kelt: (Arzamasz), 1968. IV. 6.
 
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft