81. Bilicsi Tivadar (1901-1981) színésznek szóló levelek gyűjteménye.

Bilicsi Tivadar 1901-ben született Budapesten. Az előadóművészet iránti rajongást otthonról hozhatta. Édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő volt Budán. Sőt, családi visszaemlékezések szerint az édesapja, Grawátsch Tivadar is fellépett műkedvelő előadásokban. Az érettségi után egy ideig postatisztviselő volt, majd hosszú vidéki szárnypróbálgatás következett: Miskolc és Szeged volt a két fő helyszín. A fővárosban tagja volt többek között az Operett- és a Magyar Színháznak. Utóbbi helyszínen ismerkedett meg Timár Liza színésznővel, akivel 1942-ben kötött házasságot, és akitől négy lánygyermeke született. 1952-től nyugdíjazásáig a Vígszínház társulatát erősítette. Az 1945-ös szovjet megszállás előtt rendkívül sokat foglalkoztatott, népszerű filmszínész volt. 15 év alatt majd’ 80 filmben szerepelt: A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Pesti mese, a Halálos tavasz és a Katyi! csak egy-egy kiragadott példa a terjedelmes listából. Családi visszaemlékezések szerint Bilicsit istenhite miatt nem engedték szerepleni, a 60-as évektől azonban ismét feltűnt a tévében. A színházban kezdetben komikus karaktereket játszott: vígjátékokban, bohózatokban és operettekben tűnt föl nevettetőként. Később drámai szerepekben is bizonyította tehetségét. Számos legendás alakítás fűződik a nevéhez: Heltai Jenő Néma leventéjében játszotta Beppót, Rageunean volt a Cyranóban és Vidorov Osztrovszkij komédiájában, az Erdőben. Szerepelt a Rómeó és Júlia Lőrinc barátjaként, de a leghíresebb drámai alakítása talán Dürrenmatt klasszikusában, Az öreg hölgy látogatásában Ill szerepe. Sokakban azonban Rettegi Fridolin alakjával kapcsolódik össze személye. Mindemellett számos hangjátékban szerepelt a rádióban, előadóként több sláger is fűződik a nevéhez, és nem utolsósorban ő volt a Csinn-Bumm Cirkusz Bruhaha Kelemenje. 1981. július 11-én hunyt el Siófokon. A legtöbb megemlékezés egyhangúan állította, hogy egy korszak utolsó képviselője távozott. „Elment a komédiások öreg királya, elment Bilicsi Tivadar. [...] A világot jelentő deszkákért élő-haló Fridolinok jelképe, a nagy komédiások ivadéka, a zenés-táncos darabok virtuóz komikusa – akiről ráadásul élete derekán a Vígben kiderült, hogy nemcsak örök Beppo, hanem nagy drámai színész is, Dürrenmattra is futja zsenialitásából.” (Esti Hirlap, 1981. július 11.) Hosszú pályafutása, közmegbecsültsége és vidám, kedves személyisége folytán széles kapcsolati háló vette körül. Gyűjteményünkben közel 100 darab levél, képeslap, fotó, rajz és különböző dokumentum található. A színészek közül olyan kortársak neveit találjuk itt, mint Bajor Gizi, Fedák Sári, Feleki Kamill, Gobbi Hilda, vagy éppen Latabár Árpád. Szerepelnek még írók, mint Heltai Jenő, Gyurkovics Tibor vagy Vaszary Gábor, zeneszerzők, mint Eisemann Mihály vagy Huszka Jenő, valamint rendezők, konferansziék, jelmeztervezők és a kulturális élet két nagy potentátja, Aczél György és Erdős Péter is. Kétségkívül egy rendkívül izgalmas színháztörténeti gyűjtemény.
 
Kikiáltási ár: 600 000,-