78. Krúdy Gyula (1878-1933) író Csillaghullásos éj című publicisztikájának...

... publicisztikájának autográf kézirata 
A magyar irodalomtörténeti szakma egyik toposza, hogy a Nyugat szerzői között csak három olyan alkotó volt, aki már a kezdetektől ellenezte a háborút, és előre látta annak borzalmait: Ady Endre, Kaffka Margit és Krúdy Gyula. Ez az alapállás határozta meg Krúdy háborús publicisztikáját, és ennek szellemében írt a Trianon utáni Magyarországról is. Hírlapi írásaiban nagy beleérzéssel fordul a szétszakított ország felé, ugyanakkor bizakodással tekint a jövőbe. Ennek egyik legeklatánsabb példája a Remény című szövege, melyben így fogalmazott: „A megcsonkított Magyarországnak csak egy termékeny esztendő többet ér annál a »legjobb« békénél, amelyet a világ mostani hatalmasai kinálhatnak. A karja és lába vesztett Magyarország csodákkal határos megújhodást remélhet egy dús esztendő jöttével.” (Magyarország, 1920. 04. 25.)
Darabunkban, mely a Csillaghullásos éj címet viseli, szintén ezen a hangon szólal meg Krúdy: az elesettek felett érzett megrendültség és mély szomorúság („hiszen annyi szép csillagunk leszaladt egünkről az utolsó évtizedben!”), majd a szebb jövőbe vetett bizalom képeivel zárja az írást („hanem jelenti a szeptemberi csillaghullás az utánunk megtermékenyülő új magyarságot, amely az égből hozza a fényességet, hogy a szerencsétlenség sötétjéből kibotorkáljon”).
Annak ellenére, hogy Krúdy a legtermékenyebb íróink közé tartozik, autográfjai elvétve bukkannak csak fel árverésen. Tételünk igazi ritkaság, egy eleddig a kutatók előtt is ismeretlen Krúdy-publicisztika kézirata. A darab számos javítást és jelentős korrekciót tartalmaz. (Külön érdekes, ahogy az „emberiség” kifejezést áthúzva „magyarságra” cseréli.) A szöveg megjelenésének nem találtuk nyomát, ami ilyen hatalmas életműnél nem meglepő. Annyi bizonyos, hogy ezzel a betűjellel (Kr. Gy.) Krúdy a Déli Hírlapban, a Magyarországban és A Reggelben is publikált.
1 beírt oldal. 
Keltezés nélkül.
 
Kikiáltási ár: 300 000 Ft