7. Bosnyák Tamás (1572-1634) füleki várkapitány...

... saját kezűleg aláírt, magyar nyelvű levele Thurzó György grófhoz, Árva vármegye örökös főispánjához (későbbi nádorhoz). 
Tudatja a címzettel, hogy Fülekről írták neki, miszerint a végvári katonák az újvári (érsekújvári) helyzethez hasonlóan elégedetlenek a kevés zsold miatt, és készek visszavonni Thurzó Györggyel és az uralkodóval kötött egyezséget. Megfenyegették őt, hogy először az ő és más tisztviselők javaiban tesznek kárt, ha a „nustra” nem teljesíttetik (a megállapított zsoldot nem fizetik ki). Mivel az a kevés vagyona, amije van, Füleken van, nagyon sajnálná, ha vétke nélkül azt elvesztené. A végváriak egységesek, nagy kárt tudnának okozni, ezért kéri Thurzót, írjon az uralkodónak a zsold ügyében. Tudatja továbbá, hogy a törökök elkezdték a falvakat rabolni, Ahmed helyettes (kihaja) állítólag azt írta, ha nem védik meg őket, akkor (a parasztok) elmennek (a MNLOL szíves közlése nyomán).
Bosnyák Tamás Erdődy Tamás horvát bán mellett harcolt a déli végeken, majd végigküzdötte a tizenötéves háborút (részt vett a mezőkeresztesi csatában is). A XVI. század végén Surány kapitánya, majd Bocskai hívévé szegődött. 1605-től haláláig a füleki végvár kapitánya volt, e tisztségében – a levél kelte után mintegy két hónappal – az uralkodó bárói címet adományozott neki. A címzett személye is izgalmas, hiszen György a család talán legfontosabb tagja volt, neki köszönhető, hogy a királyi Magyarország egyik legbefolyásosabb famíliájává váltak. Számos tisztséget viselt, II. Mátyás bizalmi embere volt. Grófi címet is kapott, a levél születése után két hónappal a nádori méltóságot is elnyerte. Protestáns főúrként a vallási türelem jegyében működött, a katolikus főurak is tisztelték.
1 beírt oldal, a viaszpecsét maradványával. 
Kelt: Surány, 1609. X. 5.
 
Kikiáltási ár: 400 000 Ft