55. Kossuth Lajos (1802-1894) politikus fiatalkori dagerrotípiája

Az ovális, aranykeretű medalionba egyik oldalon a politikus mellképét, a másik oldalon egy hajszőttest foglaltak. A hozzá tartozó szíj – amely feltehetően nyakláncként szolgált – szintén hajból készült, fém díszeinek és kapcsainak anyaga 9 karátos arany. A korábbi erdélyi tulajdonos családi legendáriuma szerint a relikvia Zeyk Sarolta – Kossuth késői rajongásának tárgya – tulajdona volt. Kossuth Lajos, a „turini remete” 1884 áprilisában ismerkedett meg a rokonaival a torinói világkiállításra érkező erdélyi nemes kisasszonnyal. Kossuth ekkor már 82, az ifjú hölgy pedig 19 éves volt. A világkiállítás megszemlélése mellett családostól közösen kirándultak a környékbeli hegyekbe, látogatták egymást, s az akkor már évtizedek óta özvegy Kossuth szíve egy rövid időre fellángolt. A lány 1884 végén tért haza erdélyi otthonába, de levelezésük 1891-ig folytatódott. Ebben az öregedő, ám a fiatal leány iránt gyengéd érzelmeket tápláló Kossuth „Kedves szeretett lányom”-nak vagy egyszerűen csak „Napsugaram”-nak szólította az ifjú hölgyet. A „nagy száműzött” kérte a lányt, hogy semmisítse meg leveleit, így okolva meg azt: „szinte restelleném a gyerekes játsziasságot, ha nem tudnám, hogy azt más nem fogja olvasni”. Saroltának azonban nem volt szíve ezt megtenni. Így maradt fenn harminc levél, 1884 nyarától 1891 májusáig. Az egyikben Kossuth így ír: „Virágaidat fotográfodhoz csatoltam, melyet mindig magammal hordok tárcámban, esténként meg-megnézem lefekvés előtt, s azt követem el rajta, amit Te az enyémmel még bizonyosan sohasem tettél”. Elképzelhető, hogy tételünk a levélben említett fénykép. 
Mérete: 39 x 33 mm. 
A medalion által megőrzött dagerrotípia kifejezetten jó állapotú. Modern ékszerdobozban.
 
Kikiáltási ár: 350 000 Ft