512. Ihász Dániel (1813-1881) volt honvédtábornok...

... az itáliai magyar légió parancsnoka autográf levele Irányi Dánielnek. 
„Kedves Barátom” megszólítás után megköszöni a címzett levelét. Szomorúan tapasztalja, hogy az emigráció tagjai között milyen széthúzás van. Hosszan taglalja ezt a témát, majd a légióról szól részletesen. Örömmel vette Irányi híreit annak sorsával kapcsolatban. Ő ekkor a Magyar Nemzeti Igazgatóság képviselője volt az olasz kormány mellett. Említi a „Brigantaggio” elleni harcokat. Ezek a nápolyi Bourbon-királyság volt hadseregének tagjaiból és más elégedetlenekből álló gerillacsoportok voltak, ellenük vetették be a légió egyes alakulatait. Tekintettel csapatai megrendült moráljára, szerencsésnek tartaná, ha valamelyik politikai vezető, lehetőleg Kossuth meglátogatná őket. Megemlíti bizonyos Mayerfi volt osztrák tiszt esetét, aki áruló lett. Ez Mayerffy Gyulát rejti, aki főhadnagyként szolgált az osztrák hadseregben. Innen megszökött, és beállt a légióba. Nyolcadmagával átállt az ellenséghez, de Nápoly mellett elfogták, és olasz hadbíróság elé állították őket. Említést tesz Kossuth lánya, Vilma haláláról, majd Crouy-Chanel ügyét hozza szóba. Crouy-Chanel Ágost herceg III. Napóleon támogatásával 1858-ban bejelentette Árpád-házi származására hivatkozva trónigényét, és megpróbált – mérsékelt sikerrel – a magyar emigráció köreiben is támogatókat találni. Ihász biztosítja Irányit, hogy nem veszik komolyan. A levél zárásaként kedvetlenül jegyzi meg: „Hidd meg kedves barátom meguntam már a rongy életet, ‘s ha még soká tart akkor lássatok egy más Legio parancsnok után. Egyedüli ambitiom a’ magyar becsület fenntartása”.
6 beírt oldal, a kézzel címzett levélborítékon piros viaszpecséttel. 
Kelt: Nocera, 1862. IV. 23.
Poss.: Vasberényi Géza gyűjteményi borítékjában.
 
Kikiáltási ár: 200 000,-