261. Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő...

... autográf levele „Nagy tiszteletű Drága Jó Uram, kedves Uram Bátyám” megszólítással. 
A címzett Péchy Imre alnádor, a levélíró rokona volt (édesanyja Komáromy Anna és Kazinczy nagyanyja, Komáromy Julianna testvérek voltak). Kerényi Ferenc egy tanulmányában említi, hogy ez a megszólítás csak őt illette meg, hiszen a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. Emellett az író pártfogója volt, sokszor segítette a családot. Itt is ezzel kezdődik a szöveg: „Mind Sophie mind én a’ legháládatosabb tisztelettel fogadtuk Uram Bátyámnak kegyes részvételét a’ Sophie felgyógyúlásán.” Feltehetően a legkisebb gyermek – a későbbi vértanú ezredes – Lajos október 20-iki születése utáni felépülésről van szó. A 61 éves Kazinczy gyönyörű szavakkal ír nejéről: „Hogy a’ kis Sophie, a’ kit én határ nélkül szeretek, mintha tulajdon gyermekem volna, és a’ kitől azt várom hogy higyje hogy őtet nagyon szeretem, – azt nem tudtam.” Részletesen mesél a szüretről, a gazdálkodás nehézségeiről, majd ismerősökről ad hírt. Említi Szemere Pált, Dercsényi Ferenc és Szemere Klára eljegyzését, felsorolva a meghívottakat. Zárásként a rokonok üdvözlése, majd utóiratként Sophie kérése olvasható.
2 beírt oldal. Kelt: (Széphalom, 1820.) „12. Nov. házasságom 16dik esztendejének első napján”.
Poss.: Vasberényi Géza gyűjteményi borítékjában.
 
Kikiáltási ár: 1 200 000,-