173. Born, (Ignác) Ignaz Edler von: Ueber das Anquicken...

... der gold- und silberhältigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeise
Wien, 1786. Christian Friedrich Wappler. (16)+227p.+XXI kihajt. t. A címlapon rézmetszetű vignettával.
A szerző erdélyi szász geológus volt. Ez fő műve, amely ekkor jelent meg először és a világhírt is meghozta neki. Az általa kidolgozott úttörő eljárás során higany segítségével vonják ki az értékes aranyat, ezüstöt vagy más fémeket az ércből. Több kiadást is megért munkája két évvel később francia nyelven is napvilágot látott.
Born Gyulafehérváron született. Iskolai tanulmányait Nagyszebenben végezte. 1755-től Bécsben tanult. 1760-ban Prágába ment, ahol elvégezte a jogot végzett. 1769-ben kinevezték Selmecbányára bányatanácsosnak, majd még abban az évben Prágában is e tisztségben állt állami szolgálatba. Megalakította tudós társaságát, melyet ma a Cseh Tudományos Akadémia közvetlen elődjének tekintenek. 1776-ban Mária Terézia Bécsbe hívta a császári természettudományi gyűjtemény (Naturalienkabinet) rendezése és leírása céljából. Rábízta legidősebb lánya, Mária Anna hercegnő tanítását is. A hercegnő Born szakmai tanácsai alapján komoly természetrajzi gyűjteményre tett szert. A több mint tízezer példány legnagyobb és legértékesebb részét az ásványok tették ki. (A gyűjtemény 1781-ben Budára, az egyetemre került és ma is értékes részét alkotja az ELTE szakgyűjteményeinek.) Az 1780-as évek során az arany- és ezüstércek amalgámozásának tökéletesítésével foglalkozott. 1786-ban eljárásának megismerésére Szklenóra gyűltek össze korának legjelesebb bányászai, kohászai, ahol Born kezdeményezésére megalakították a világ első nemzetközi tudományos társaságát „Societät der Bergbaukunde” néven. Tagja lett a szabadkőműves mozgalomnak (1770-ben avatták be Prágában). Az Illuminátus rendnek is tagja és egyik vezetője volt Furius Camillus néven. II. József uralkodása idején, 1782 március 9-én „Az igaz egység” nevű szabadkőműves páholy vezetője lett. Összejöveteleiken akadémiai szintű előadásokat tartottak irodalomról, filozófiáról, történelemről és különféle természettudományi témákról. A szintén szabadkőműves Wolfgang Amadeus Mozart is felkereste ezeket az üléseket. A zeneszerző Born Ignác tiszteletére írta „Die Mauererfreude” című kantátáját és ő szolgálhatott „A varázsfuvola” című Mozart-opera egyik legfontosabb szereplőjének, Sarastronak a mintaképéül is. Legnépszerűbb munkája nyitott és kritikus szabadkőműves gondolkodásához köthető. Az álnéven írt munka címe: Joannis Physiophili Specimen Monachologiae methodo Linnaeana. (Bécs, 1783). A mű a szerzetesrendek osztályozásával foglalkozik. Népszerűségének oka rendkívül gunyoros, vitriolos stílusa volt (Horányi Gábor szíves közlése nyomán).
Korabeli papírkötésben.
 
Kikiáltási ár: 300 000,-