156. Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő...

... autográf levele unokatestvérének, Csáth Gézának „Kedves Józsi” megszólítással. 
Az író néhány hónappal korábban kezdte meg bécsi tanulmányait, filozófiát hallgatott. Az érdekes és változatos tartalmú levél elején a budapesti diákok tüntetéséről ír (november 26-án az alkotmány védelmében békésen demonstráló egyetemistákat rendőri karhatalommal kergették szét). Összehasonlítja a közelmúltbeli bécsi megmozdulásokkal (Carl Lueger polgármester születésnapi ünnepségei ellen a szociáldemokraták tartottak tiltakozó felvonulást), azt a következtetést vonva le, hogy a magyar még ezt is jobban tudja csinálni: „Ó édes magyarok! Ez a magyar nép, a maga született vakságában és túlzó féktelenségben! Elfog a fajszeretet s majdnem átdölök a Lajtán, hogy hozzátok essek s lehajtsam sokat sajgó fejemet egy becsületes széles magyar mellre...” Az egész levélből kitűnik, hogy nem érzi jól magát az osztrákok között, és honvágy gyötri. Felháborodva említi, hogy van olyan professzor, aki az ő jelenlétében lenéző megjegyzéseket tesz a magyarokra. Hasonlóan izgalmasak a hazaszeretetről szóló eszmefuttatásai is: „ha pártatlanul ítélek, csak sovinisztává kell lennem. Ez a nép nem tud más nyelvet, mint magyart: ne is tanuljon másikat, szebb úgy sincs ennél... Le kell tenni minden szédelgésről s Arany János és Petőfi Sándor nyomába kell lépni. Becsületes magyarokká kell lennünk! Mindegyikünknek kivétel nélkül, de főleg azoknak, akik tollat forgatnak...” Ezt követően olvasnivalókat ajánl a címzettnek (Ibsen, Stendhal, Byron). Itt megszakad a levél. A Kalligram kiadó gondozásában 2013-ban megjelent kritikai kiadás ismerteti. Itt közlik, hogy a második fele az Akadémia kézirattárában található.
2 beírt oldal. Kelt: Bécs, 1904. XI. 27.
 
Kikiáltási ár: 400 000,-