123. (Pápai Páriz) Papai Pariz Ferencz: Pax corporis.

Az-az Az emberi Test Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiröl, ‘s azoknak Orvoslásának Módgyáról való Tracta. Mellyet... öszve-szedett... ‘s... Magyar nyelven ki-adott. ~...
Kolosváratt, 1774. Akademiai Betükkel. 410+(5)p.
Az először 1690-ben megjelent, első magyar nyelvű orvosi könyv tizenegyedik kiadása, ezt követően csak 1984-ben látott napvilágot (a kiadásokról bővebben lásd Borda 15. sz. ajánlójegyzékét).
Hozzákötve:
(Juhász Máté):
Házi különös orvosságok mellyek Az Orvosok nélkül szükölködö betegeskedöknek vigasztalásokra következö-képen a’ betük’ rende szerént külön Nyomtatásokból, és Irásokból szedettettek-egybe. Ötödször nyomtatt.
Kolosváratt, 1773. Academiai Betükkel. 148+(12)p.
A mű először 1761-ben látott napvilágot.
Hozzákötve:
(Felvinczi György ford.):
Angliai Országban lévö Salernitana Scholának jó egésségröl való meg-tartásnak módgyáról irott könyve, Mellyet a’ Nemes, és Hires Angliai Salernitana Schola irtt vólt régen Déák nyelven...
Kolosváratt, 1770. Akademiai Betükkel. (32)p.
A versekbe foglalt egészségügyi szabálygyűjtemény szerzője ismeretlen, egyesek Arnoldus Villanovát, a több pápa orvosaként működő tudóst sejtik a névtelenség mögött. Az egyetemes orvostörténet egyik legnépszerűbb munkája a XII-XIII. században született, majd mintegy 100 kéziratban terjedő szövegváltozata mellett több, mint 300 nyomtatott kiadást ért meg. Európa szinte minden nyelvére lefordították. Magyarul először 1693-ban látott napvilágot Kolozsvárott.  A címben olvasható a magyar könyvtörténet egyik leghíresebb tévedése: Felvinczit az angol királynak szóló ajánlás („Anglorum regi scripsit schola Salerni”) téveszthette meg, ezért helyezhette a középkor egyik legjobb, az itáliai Salernoban működő orvosi iskoláját Angliába.
Restaurált gerincű, korabeli bőrkötésben.
Győry: 205., 60., 158. old.; Borda: 6049.
 
Kikiáltási ár: 200 000 Ft