117. (Tessedik Sámuel) Theschedik, Samuel: A’ paraszt ember...

... Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben. ~ által. most pedig Németbűl Magyarra fordította Kónyi János.
Pétsett, 1786. Engel. (2)+508p. Példányunkból hiányzik a melléklet.
A magyar mezőgazdasági irodalom egyik legjelentősebb műve. Szerzője német származású (a közhiedelemmel ellentétben nem szlovák, bár a nyelvet beszélte) evangélikus lelkész volt. Jelentős pedagógiai munkássága mellett sokat tett a magyar mezőgazdaság fellendítéséért és modernizálásáért, valamint a parasztság felemeléséért. E kötet tekinthető legjelentősebb művének. Először német nyelven jelent meg, két évvel korábban (lásd következő tételünket). A fennmaradt levelekből kiderül, hogy ebből Tessedik küldött egy példányt gróf Széchényi Ferencnek. Ő felkérte pártfogoltját, Kónyi János strázsamestert, hogy fordítsa le a munkát, majd – Baranya vármegye főispánja lévén – Pécsett saját költségén ki is nyomtatta azt. A könyvben Tessedik számba veszi a parasztság rossz helyzetének okait: az iskolai oktatás elmaradottságát, a korszerű ismeretek hiányát, a rossz körülmények között folyó földművelést és állattenyésztést, az aprófalvas településrendszert, a kártékony szokásokat, babonákat, valamint a szükséges piacok hiányát. Ezt követően leírja, szerinte milyen lenne az ideális falurendtartás, illetve az eszményi falu: hogyan helyezkedjenek el az utcák és a házak, emellett miként tudnak jövedelmező módon gazdálkodni a bennük lakó parasztok. A – darabunkból hiányzó – nagyméretű melléklet a „Rajzolatja egy jó rendbe vett falunak” címet viseli. 
Korabeli papírkötésben.
 
Kikiáltási ár: 150 000,-