11. (Listius László): Magyar Márs...

... avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete. Béchbén [!], 1653. Cozmerovius Máthe ny. 1t.+(8)+154+80+(7)p.
Bár a művet fogyatékosságai ellenére az irodalomtörténészek a magyar barokk irodalom figyelemre méltó, fontos alkotásaként tartják számon, Listi nem ezzel írta be magát a magyar művelődéstörténetbe. A „magyar Villon”-t érdekelte a tudomány, ismerte a klasszikus és magyar irodalmat, a történelmet, viszont a kor, sőt a magyar történelem egyik legsötétebb figurájaként emlegetik. Kicsapongó, tékozló életet élt, nyílt kapcsolatot folytatott több fiú szolgájával (emiatt felesége többször feljelentette). Vádolták ördöngösséggel, méregkeveréssel, gyilkossággal is. Végül hamis pénzverésért fejezték le 1662-ben. Életvitele nem szabott gátat költői ambícióinak. Zrínyi Miklós kortársaként, legkorábbi eposzíró-követőjeként 1653-ban Bécsben ugyanabban a nyomdában jelentette meg a Magyar Mársot, ahol két évvel korábban Zrínyi nagy műve, az Adriai tengernek Syrenája (benne a Szigeti veszedelem) napvilágot látott. Listius kötetének első része, a Cladis Mohachianae – Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete 13 részből álló, Balassi-strófákban írt eposz, amely Brodarics Istvánnak a mohácsi csatáról készített, latin nyelvű emlékiratát (De conflictu hungarorum cum turcis ad Mohacz verissima descriptio) dolgozza fel. A kötet második része vallásos és hazafias lírai költeményeket tartalmaz, köztük Zsámboky János nyomán 58 királyverset. A mű végén néhány más témájú vers is található, ezek közül a Szűz Máriához szóló himnuszt a Patrona Hungariae-kultusz fontos emlékeként emlegetik.
Darabunk különleges értéke, hogy a példányok jelentős részéből hiányzó rézmetszetű címképet is tartalmazza. Moritz Lang pozsonyi rézmetsző munkája a hadi dicsőséget ábrázolja: a babérkoszorúval övezett ifjú páncélos vitéz harcikocsiját szárnyas lovak húzzák, kétfejű sas kíséri, ő maga fél kézzel a koronás magyar címerre támaszkodik. Jelmondata: Pro Deo et populo. Felül puttók hármas koronát tartanak „Gloriose actorum praemia” felirattal. A nyomtatott címlapot fametszet díszíti: keretbe foglalt koronás magyar címer.
Teljes darabja tudomásunk szerint még nem szerepelt árverésen. Az utóbbi hat évtized aukcióin négy alkalommal bukkant fel; valamennyi hiányos volt, a címképmetszetet egyik sem tartalmazta.
Kötetünk „házasított”, két példányból összerakott könyv, az első két ív (pontosabban 34 lap) viseltesebb, mint a kötet többi része.
XIX. századi félbőr-kötésben. A címkép, valamint az első levelek javítva, a második lap szélén ez kis szöveghiányt eredményezett.
RMNy 2461.; RMK I 869.
 
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft