256. Conradinus, Balthasar: De febris Ungaricae...

... eiusque symptomatum curatione liber unus...
Passaviae, 1594. Typis Matthaei Nenningeri. (8)+82+(6) lev.
Nagyon ritka, korai passaui nyomtatvány. (Az első passaui nyomdásznak, Johann Weissenburgernek csupán egyetlen nyomtatványa ismert 1534-ből.) A XVI. század végén telepedett le itt Matthias Nenninger, és 1615-ben bekövetkező haláláig több, mint harminc nyomtatványt készített. Tudomásunk szerint ez a legkorábbi orvosi mű, amelyben a szerző a „magyar betegség” valamilyen nyelvű szinonimáját használja. Ez az első latin nyelvű kiadása (két németet követően) a XVI. században magának pestis-orvosként nevet szerzett Conradinus művének a magyarul csömörnek nevezett endémiás betegségről (más néven lues Pannonica, morbus Hungaricus), mely 1566-ban, a török háború idején a Győr melletti táborban tört ki a császári katonák között, és Ausztriára, Németországra és Belgiumra is átterjedt. Győry Tibor monográfiájában így írt a munkáról: „A hány tünete van a morb. hung.-nak, annyi mérges alkatrészt tétet Conradinus az Úristennel a levegőbe annak megrontására. Ezen alkatrészeket a csillagok és bolygók küldik sugaraikkal beléje; így pl. egy ópiumszerü mérget, mely mindent megbénít, – innen a lethargiás állapotok; egy cantharis-szerűt, mely vesebajokat okoz stb., stb. Az ilyen módon megromlott levegő belekerül a testbe, a nedveket és életszellemeket megtámadja, forróságot okoz és eléget mindent s így öl.”
XVIII. századi papírkötésben.
VD16 C 4893.; BNH Cat C 982.; Győry: 80. old.
 
200 000,-