181. Forlani, Paolo – Duchetti, Claudio: Universale Descrittione...
... di tutta la Terra Conosciuta Conquista fin qui.
Velence, 1570. Claudio Duchetti.
Rendkívül ritka, két rézlemezről nyomtatott, Claudio Duchetti által kiadott, finom kidolgozású, nagyméretű világtérkép, az olasz reneszánsz kartográfia egyik legjelentősebb remekműve. A lap a Lafreri-iskola jelentős képviselőjének, Paolo Forlaninak negyedik ilyen tárgyú metszete, amely az 1560 és 1570 között készített munkáinak azon sorát zárja le, amelyek kartográfiai alapjául Giacomo Gastaldi 1546-os világtérképét használta fel, természetesen korának legújabb földrajzi ismereteivel kiegészítve.
A XVI. századi Európában a térképészet reneszánszát élte, de a mai értelemben vett, egységes szerkesztési elvek alapján összeállított modern atlasz egészen 1570-ig – az Ortelius-féle „Theatrum Orbis Terrarum”-ig – nem létezett. Az itáliai térképkiadók ekkoriban különböző méretű, önálló térképlapokat hoztak forgalomba. Ezekből már az 1560-as években a megrendelők igényei szerint összeállított, egyedi tartalmú köteteket is készítettek. E gyakorlat egyik legismertebb képviselője Antonio Lafreri volt, aki a rendelkezésre álló készletből válogatva állította össze gyűjteményeit. Az eltérő méretű lapokat a bekötéshez esetenként össze kellett hajtani, másokat pedig margókkal kiegészíteni. Lafreri 1570 körül már metszett címlapot is készíttetett konvolutjaihoz. Ezeket a kartográfiai gyűjteményeket ma IATO- (Italian Assembled-to-Order) vagy Lafreri-atlaszoknak nevezik.
A planiszférium ovális vetületen ábrázolja az ismert világot. Forlani az összefüggő szárazföld elképzelését követte, és Észak-Amerikát Ázsiával összekapcsolva jelenítette meg, bár Gastaldi 1562-es munkáján már feltüntette a két kontinenst elválasztó Anian-szorost. A déli féltekén pedig egy hatalmas, feltételezett földrészt (Terra Incognita) ábrázol. A kontinensek partvonalai nagyrészt megegyeznek Forlani 1565-ben megjelent harmadik világtérképének földrajzi képével, ez a változat azonban annál kisebb méretű. A déli féltekét uraló kiterjedt szárazföldet sűrű hegyláncok tagolják, ám ezek elhelyezkedése, valamint maga a partvonal is főként korabeli földrajzi elképzeléseken alapul. Dél-Amerika déli csücskénél azonban már felismerhető a Magellán-szoros, amelyet a portugál hajós expedíciója tett ismertté az európaiak számára. Az észak-amerikai kontinensen megjelenített Nueva Franza elnevezés a francia felfedezők az Újvilág megismerésében játszott növekvő szerepét jelzi, valamint a keleti partvidék és a Karib-térség számos részletének megformálása (többek között Florida és Kuba elhelyezkedése) a korábbi térképekhez képest jelentős fejlődést mutat. A gazdagon díszített lap nemcsak részletes topográfiájával és névrajzával tűnik ki. Metszője a világóceánokat szelő gályákkal és tengeri szörnyek metszetvignettáival népesítette be. A korábbi Forlani-változatoktól eltérően a négy sarokban terjedelmes szöveges részek kaptak helyet. A bal felső sarokban egy Daniel Banda grófnak szóló ajánlás olvasható, a jobb felsőben pedig a térképen mért távolságok kiszámításának módját ismerteti a szerző. Az alsó sarkokban földrajzi magyarázatok, illetve egy Holdfázis-táblázat található. Az ajánlás egy – a mű keletkezésével kapcsolatos – érdekességgel is szolgál: Forlani ebben arról számol be, hogy a világtérkép lemezeit már kétszer is elkészítette, azonban azok az ismételt nyomtatások következtében annyira elhasználódtak, hogy a közönség igényeinek kielégítésére ismét újra kellett metszenie azokat.
Tételünk a Forlani-féle világtérképek egyik legritkább változata – Bifolco és Ronca mindössze nyolc közgyűjteményi példányát tartja számon –, egyúttal a XVI. századi olasz rézmetszés kiemelkedő emléke, amelyben a kor legújabb földrajzi ismeretei, a reneszánsz kartográfia hagyományai és a művészi igényű kivitelezés különleges egységet alkotnak.
Mérete: 420 × 750 (475 x 795) mm. Rendkívül jó állapotú, erős, tiszta nyomat. Hátoldalán jobb felül korabeli kézírásos lapszámozással.
Shirley: 121.; Bifolco–Ronca: Tav. 27. (1. állapot)
Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft