143. Felvinczi György: Bellum Morborum...

... Az-az: A’ Nyavalyáknak Egymás között Vetélkedések. Arról tudni-illik: Mellyiknek tulajdonittassék az Elsöség: Es mellyiknek vagyon hatalmasb és hathatósb ereje az Embereken, a’ ki az Elsöséget és Királyságot megérdemelné.
Kolosvaratt, 1693. (Misztótfalusi Kis Miklós ny.) (20)p. A címlapon bájos fametszeten halálfejjel, körülötte felirattal: „A’ Halálnak Elöljárói a’ Nyavalyák”.
Csupán egyetlen példányban ismert RMK, eddig ismeretlen első kiadás, Tótfalusi Kis Miklós korábban azonosítatlan legelső hazai nyomtatványa.
 
A nyomda
M(isz) Tótfalusi Kis Miklós a magyar könyvnyomtatás és betűművészet nemzetközi jelentőségű alakja, korának egyik legkiválóbb európai betűmetszője volt. Tanulmányai folytatása mellett a Biblia kinyomtatásának szándékával indult Amszterdamba. Ennek érdekében kitanulta a nyomtatás és a betűmetszés mesterségét, az utóbbiban nemzetközi rangú tudásra és ismertségre tett szert. Végül saját betűmetszésből keresett jövedelméből jelentette meg a Bibliát, továbbá külön az Újszövetséget, valamint a zsoltárokat kétféle formátumban. 1689 őszén tért haza, hogy megvalósítsa nagyszabású művelődési programját. Átvette és saját készletével, betűmetsző és -öntő felszerelésével gazdagította az erdélyi református egyház nyomdáját. Műhelyének berendezése és saját betűkészletének kialakítása jelentős nehézségek közepette zajlott, és hosszú időt vett igénybe. Így sokáig legkorábbi ismert hazai nyomtatványának az 1694-es, minden bizonnyal az előző év vége felé elkészült kalendáriumot tartották.
 
A kiadás
A szakirodalom korábban csupán a mű XVIII. századi kiadásait ismerte, amelyek közül a több mint 20 évvel későbbi, 1714-es debreceni megjelenését tartották a legkorábbinak. Bár Ajtai Istvánnak Felvinczi egyik munkájához írott ajánló verséből régóta ismert volt, hogy a „Nyavalyák gyűlését” már 1697 előtt a szerző „versekben formálta”, azonban nyomtatott kiadás ezt eddig nem támasztotta alá. Darabunk jelentőségét tovább növeli, hogy egyúttal M. Tótfalusi Kis Miklós korábban ismeretlen, mai tudásunk szerint legkorábbi, évszámmal jelölt kolozsvári nyomtatványa. Bár a címlapon a nyomdász neve nem szerepel, a kiadványban alkalmazott jellegzetes, saját metszésű 9 pontos méretű antikva, valamint a 11 pontos antikva és kurzív betűk egyértelművé teszik, hogy Tótfalusi nyomtatta Kolozsvárra való visszatérését követően. Bár igen valószínű, hogy az említett kalendárium is elkészült az 1693. év őszén esedékes kolozsvári vásárra, eddig nem állt rendelkezésre olyan impresszum, amely bizonyította volna, hogy már ebben az évben megkezdte nyomdai tevékenységét.
 
A mű és szerzője
Felvinczi György torockói unitárius tanítóként működött, szerelmi botrányait követően világi szolgálatba állt. Az ismert adatok szerint ezt követően mindvégig Kolozsvárott tevékenykedett, épp 1693-tól szolgabíró, majd közjegyző lett a városban. 1697-ben császári engedélyt szerzett arra, hogy színielőadásokat tartson, ezért a hazai színjátszás legkorábbi képviselői között tartják számon. Az első magyar nyelvű opera-librettó, szórakoztató színpadi szövegek és mesterségdicsérő költemények kötődnek nevéhez.
Talán legsikeresebb munkája a „Bellum morborum” című verses szatíra, amelyben a népszerű, humoros előadásmód társadalomkritikával és orvosi-ismeretterjesztő tartalommal párosul. A költeményben a különféle betegségek gyűlést tartanak, hogy királyt válasszanak maguk közül. A nyavalyák egymást túllicitálva bizonygatják hatalmukat és pusztító erejüket, míg végül a csömört emelik trónra, akit addig a legkevésbé tartottak jelentősnek. A szellemes allegória egyúttal a korabeli erdélyi országgyűlések paródiája. Népszerűségét jelzi, hogy 1796-ig további 5 kiadása látott napvilágot, emellett kéziratos másolatokban is terjedt. A színjátszás iránt különösen érdeklődő szerző költeménye akár előadásra is készülhetett.
 
A példány
E darab első alkalommal 2008-ban bukkant fel magántulajdonban. Ekkor ismertette Perger Péter (Magyar Könyvszemle, 124. évf. 1. sz., 62-68p.) mint a mű első, mindmáig egyetlen példányban ismert kiadását, akkor még egy kolligátum részeként. Tudomásunk szerint a nyomtatványból azóta sem került elő újabb.
Korabeli papírkötésben.
Prov.: Dr. Hajdu Zsolt könyvtárából.
RMK I 0
 
Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft