Rauchmüller von Ehrenstein, (Franz): Uebersicht der dem Ungarisch...

... Adriatischen Meereshandel dienenden Land und Wasser Strassen und der dazu gehörigen Seehäfen. Bearbeitet vom Königlich Ungarischen Rath und Landes Ober Bau Director ~ gelegenheitlich seiner Localisierung aller Baugegenstaende im Königlich Ungarischen Küstenlande und in Croatien im Jahre 1829. I-V. Theile.
H.n., (1831.) ny.n. (8)+IX+3-114p.+1 kihajt. t.; (1)+71p.+10 kihajt. t.; (1)+101p.+4 kihajt. t.; (1)+75p.; (1)+44+(1)+29+(1)+(54)p.+2 kihajt. t.+(1)+15p.+3 kihajt. t.
A magyar tengeri kereskedelemhez kapcsolódó vízi és szárazföldi utak általános, mérnöki és gazdasági felmérése, valamint a vizsgálatok nyomán a kereskedelem megkönnyítésére tett javaslatok, tervek leírása. A teljes munka kőnyomatosan készült, mivel minden bizonnyal kis példányszámban, szűk kör számára nyomtatták. 
Az első részben a vízi utak bemutatása olvasható. A Dunán, Tiszán, Száván és a Kulpán tapasztalható, a hajózást gátló akadályok leírása, a kereskedelmet megkönnyítő legszükségesebb tennivalók felsorolása. A kihajtható táblán (313 x 470 mm) a Kulpa Szredicsko falu mellett folyó részletének térképe látható.
A második rész a hazai tengeri kereskedelemhez tartozó szárazföldi utak, mindenekelőtt a Károlyvárostól Fiuméig húzódó kereskedelmi út, az ún. Lujza-út (Louisen Strasse) és mellékútjai bemutatása. Az 1820-ban elészült, számos természeti akadályt legyőző országút, a hozzá csatlakozó mellékvonalakkal együtt 165 km hosszú volt. A táblákon a Merzlavodi és a Malavoda hídja, a Dobra folyó hídja több metszetben, a dellnitzei hídtöltés és a Tomichszelonál húzódó útátvágás profilja, a möttlingeni útszakasz hosszmetszete, a kameni kanyar, az országút Kuknál, a „Porta Hungarica”-nál és a kottlinai szorosban húzódó szakaszának keresztmetszete, valamint a sungeri és a ravnagorai útszakasz, a Buccariba leereszkedő út és a Lujza-út hosszmetszete látható. Legvégül a Lujza-úton 1826. nov. 1. és 1829 október vége között átszállított árucikkek és a befolyt útdíj kimutatása olvasható.
A harmadik rész Fiuméval és a környező tengeri kikötőkkel foglalkozik. Az első mellékleten az osztrák kereskedelmi hajók felsorolása olvasható, a táblázat feltünteti a hajók főbb műszaki adatait, valamint az útvonalukat, a következő kihajtható táblákon Fiume (530 x 610 mm), a tengerpart vidéke (425 x 610 mm), valamint a Buccari-i és a Porto Re-i kikötő (337 x 610 mm) léptékkel ellátott térképe látható.
A negyedik rész a másodikban említett utak kereskedelmi értékét és gazdasági mutatóit tartalmazza.
Az ötödik rész a szerző helyszíni vizsgálatai alapján tett javaslatok és a szükségesnek tartott munkálatok ismertetése. Hosszasan szól a hazai folyók (Tisza, Körös, Duna, Száva, Dráva) szabályozásáról és hajózhatóvá tételéről, ezzel összefüggésben az egészségtelennek tartott mocsarak lecsapolásáról. Kiemelten tárgyalja a nagy jelentőségű bécsi Donaukanal és a Duna nehezen járható ausztriai szakaszának kérdését. Fontosnak tartja, hogy a munkálatok összehangolására egy szervezet alakuljon, és a magyarországi folyókról megfelelő térképészeti felmérés készüljön. A két szövegközti táblán a bácskai Ferenc-csatornára vonatkozó adatok olvashatók. A hátsó táblákon a Bécs környéki Duna szakasz nagyméretű, részletes, léptékkel ellátott térképe (560 x 1320 mm), a Ferenc-csatorna Dunából való kiágazásának és környékének léptékkel ellátott, színezett térképe (570 x 580 mm), valamint két folyókeresztmetszet látható. A térképeket Melczel János, Vörös László és Lántz József térképész-mérnökök készítették.
Kiadói, színes kartonkötésben, kartondobozban.