Joannes Balbus: Catholicon
(Mainz, 1460. Johann Gutenberg.)
Töredék az európai könyvnyomtatás atyjának, Johann Gutenbergnek egyik első kiadványából,
a mainzi műhelyben készült munka 185. leveléből.
Gutenberg életével kapcsolatban kevés forrás maradt ránk. Johannes Gensfleisch néven látta meg a napvilágot a Rajna menti Mainzban. Születésének pontos évét nem ismerjük, a kutatók következtetések alapján 1393 és 1406 közé teszik a dátumot. A fennmaradt dokumentumok szerint már 1437 körül kísérletezett könyvnyomtatással Strassburgban. Egy 1439-es perirat alapján pedig tudjuk, hogy két partnerével közösen társaságot alapított ún. tükrök (Spiegel) készítésére, melyeket az aacheni zarándoklat alkalmával kívántak értékesíteni. Minden jel szerint tükrök alatt itt olyan nyomtatványokat kell értenünk, mint a Speculum Humanae Salvationis, a korban közkedvelt vallásos füzetecske. Ugyaninnen tudjuk, hogy Hans Dünne aranyműves pénzt kapott Gutenbergtől bizonyos „nyomtatáshoz szükséges kellékekért”, Conrad Saspach esztergályos pedig prést készített a számára.
Gutenberg igazi zseniális találmánya az öntőműszer, valamint a külön-külön már ismert eljárások egységes folyamatba rendezése volt. Legkorábbi fennmaradt nyomtatványa egy kb. 1445-re datálható, Utolsó ítélet töredék (Fragment vom Weltgericht). Ez már Mainzban készült. Gutenberg korai kiadványai népszerű, kelendő könyvek voltak: Donatusok (latin nyelvkönyvek), egy jóslatokat tartalmazó népkönyv, négy kalendárium (ezek egyike a híres Török kalendárium, amely Hunyadi János török felett aratott győzelméről ad hírt, így ez az első hungaricum), III. Callixtus török ellen hívó bullája, két búcsúlevél és egy egyleveles imádság. Ezeket követi fő műve a 42 soros Biblia.
A legújabb kutatások Gutenbergnek tulajdonítják a Catholicon elnevezésű, Johannes Balbus de Janua dominikánus szerzetes által 1286-ban szerkesztett, latin grammatikával kiegészített szótárt. Ez a legelső sztereotip eljárással készült nyomtatvány. Kolofonjában a nyomdász neve nem szerepel, de ez az első nyomtatott munka, amely megnevezi készítésének helyét, Mainzot. Szövegében mestere büszkén említi meg: "nem írónáddal, palavesszővel vagy tollal, hanem a patricák és matricák csodálatos összjátéka, aránya és mértéke révén 1460-ban nyomtattatott". Elsőként tulajdonítja a könyvnyomtatás feltalálásának dicsőségét a német népnek. Az első nagyobb szabású, világi jellegű nyomtatvány.
Paul Needham 1982-ben New Yorkban közölt tanulmányában meggyőzően bizonyítja, hogy a Catholicon első kiadása és további két későbbi lenyomata (1469, illetve 1472 körül) nem szedett, mozgatható betűkkel készült, hanem a mester két soros öntvényekkel nyomtatta. A sztereotípia később csak a XVII. század végén felbukkant eljárásának első, meglepően korai használata. A kötet korabeli értékét jelzi, hogy a Catholicon egy példányát 1465-ben 41 aranyforintért (egy jó városi ház árának kb. feléért) vették meg.
A Catholiconnak ismert egy példánya, amelyről az első adat 1753-ból való, amikor Hans Sloane hagyatéka jelképes áron az újonnan alapított British Museum alapítványába került. A múzeum, az általa másodpéldányként számontartott kötetet 1804 körül értékesítette. Legközelebb 1908-ban bukkan fel Henry W. Poor könyvtárának eladásakor. Ekkor szerezte meg Alvin W. Krech. Az ő tulajdonából került az 1930-as évek közepén Edmond Byrne Hackett birtokába, aki a The Brick Row Book Shop Inc. keretében, Stillwell tanulmányával együtt laponként értékesítette.
Tudomásunk szerint Magyarországon csupán egyetlen ép Gutenberg nyomtatvány lap van, a 42 soros Biblia egy levele az Akadémiai könyvtárban. A lap adományként került a könyvtárba az 1920-as években. Ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtár a 42 soros Szentírásnak egy, a soproni levéltár két töredékes, makulatúrából kikerült lapját őrzi. Gutenberg nevéhez köthető ezen kívül a 36 soros Biblia egy töredékes lapja, amely szintén Sopronban található. A 36 soros Biblia Gutenberg-féle típussal, esetleg az ő közreműködésével, de minden bizonnyal Bambergben készült.
Mérete: 123 x 133 mm. Keretezve
GW 3182.; ISTC No. ib00020000.