Brown(e), Edward: Auf genehmgehaltenes Gutachten...

und Veranlassung der Kön. Engell. Medicinischen Gesellschafft in Londen Durch Niederland, Teutschland, Hungarn, Serbien, Bulgarien, Macedonien, Thessalien, Oesterreich... gethane gantz sonderbare Reisen...
Nürnberg, 1686. Johann Ziegler. 1t.+(10)+334+(12)p.+16t. (10 kihajt.)
A szerző (1644-1708) „1669 során három külön utat tett Közép-, illetve Dél-Európában: először meglátogatta az észak-magyarországi bányavárosokat [igen érdekes a korabeli bányászatról adott leírása], majd Krajnát és Friulit, végül pedig Magyarországon keresztül a török fennhatóság alatt lévő Thesszáliát.” Külön figyelmet érdemel a magyarországi fürdőkről szóló kitérő és saját fürdőélményeinek leírása. „Első magyarországi látogatására a londoni Royal Society kérte föl, amelynek azután részletesen beszámolt tapasztalatairól. Utazásairól 1673-ban adott ki egy A Brief Account of some Travels in Hungaria, Servia, etc. című könyvet, amelyet 1685-ben fólió méretű könyvvé egészített ki; ebbe a A Brief Account of some Travels in divers Parts of Europe... című későbbi kiadásba belevette későbbi, németalföldi utazásait, valamint hozzáadott egy fejezetet a magyarországi fürdőkről. Browne könyvének nagy sikere volt, franciára hamarosan, utána pedig hollandra és németre is lefordították. [...] Browne kitűnő megfigyelő, és általában véve nincsenek előítéletei; mondhatni tudományos elfogulatlansággal közeledik tárgyához. Adatai általában megbízhatóak, stílusa gördülékeny – útikönyve sokáig szolgált későbbi kompilációk számára forrásul, illetve bevezető olvasmányként más magyarországi utazók számára.” (Gömöri: Angol és skót utazók a régi Magyarországon, Bp., 1994). Magyarország leírása mintegy 50 oldalt foglal el a műben. A táblák között két magyar vonatkozású illusztrációt találunk: egy népviseletbe öltözött magyar férfit (mellette egy bolgár nőt), valamin egy magyarországi nemesfémbányát. Emellett a karintiai Loibl-hágót tévesen „in Hungern” felirattal látták el. Figyelemre méltó az a metszet is, amelyen a bécsi Staatsbibliothek látható, amint I. Lipót keresztülsétál rajta.
Korabeli pergamenkötésben.
Apponyi: 3090.; VD17 1:071394Q.