457. Exequiae principales Az az: Halotti pompa...

... mellyel az Istenfelö, kegyes termeszetű, Felseges Karolyi Susannanak Erdely és Magyar-ország Fejedelem Aszonyának; az Felseges Gabornak, Isten kegyelmeböl Romai Imperiumnak és Erdely-országanak Fejedelmenek... 
Fejer-Varat, 1624. Valasz-uti Andreas es Mezleni Marton. (12)+263+(9)p.
 
Hozzákötve:
Exequiarum Coeremonalium Serenissimae Principis ac Dominae Dnae. Susannae Caroli...
Alba-Juliae, 1624. Excusi per Andream Valaszutium & Martinum Mezleninum. 167 [recte 155]+(37)p.
 
Mindkét mű a Bethlen Gábor fejedelem első felesége, Károlyi Zsuzsanna halálára írt temetési beszédek gyűjteménye. A kolligátum első tagja csak magyar prédikációkat tartalmaz, a második pedig – egy kivétellel – latin nyelvűeket. Mindkét mű szerkesztője Bojti Veres Gáspár, történetíró, a fejedelem titkára volt. Bethlen utasítására adták ki a köteteket felesége emlékére, de emellett prédikációs segédkönyvként is szolgált a református lelkészek számára. A mű után kötött üres lapokon egy XVII. század második felében élt debreceni lelkipásztor kéziratos bejegyzései olvashatók. Ezek legnagyobb részét tematikus bibliai locusgyűjtemények teszik ki, a szövegek legtöbbje erősen polemikus, hitvitázó vonatkozású. A bejegyző személyét nem sikerült kideríteni, a címlapon olvasható tulajdonos, Kátai István azonosítása sem járt eredménnyel a rendelkezésre álló források alapján. A datálások és a szövegek témája azonban egyértelműen a fenti feltételezést támasztják alá. Az első bejegyzés rögtön egy rövid tematikus index biblicus. A kézirat összeállítója ennek végére illesztette egy hasonló, korábban nyomtatásban megjelent munka másolatát, „A menyország kinyittatott edgyetlen -edgy szoros kapuja” címmel. A szöveg 42 gyakran vitatott hittétel református felfogását támasztja alá a Szentírás vonatkozó helyeinek felsorolásával. A lutheránusok, arminiánusok és unitáriusok tanait cáfoló gyűjtemény névtelen szerzője Keresztúri Bíró Pál volt. A bejegyzés szerint a kézirat szerkesztője 1678. március 18-23 között másolta le Debrecenben. Maga a szöveg először 1645-ben jelent meg Gyulafehérvárott, ezen a címen pedig elsőként 1656-ban Váradon. Apró helyesírási jelek alapján a másolat inkább az 1672-es kolozsvári kiadás alapján (RMNy 3796) készülhetett, de néhány esetben el is tér mindkettőtől. Az eredeti cím utolsó fordulatát átalakítva tisztázatnak nevezi az írását. Valójában meglehetősen pontosan követi a nyomtatott változatot. Néhány beszéd, imádság előtt mondandó ún. invocatio, illetve beszéd utáni hálaadást követően Martonfalvi (Tóth) Györgynek, a debreceni kollégium professzorának és rektorának 1678-ban elhangzott hitvitázó előadásait jegyezte fel a szerző, amelyek Johannes Hoornbeck, holland református teológus írása alapján születtek. Az anabaptistákat cáfolni igyekvő szöveg 1678 júniusában, júliusában, a zsidókkal és a mohamedánokkal vitatkozó előadások februárban, a katolikusok elleniek márciusban hangzottak el a debreceni kollégiumban. Hoornbeck különféle vallásokkal vitatkozó írásainak gyűjteményes kötete először 1653-ban jelent meg. Eddig is tudott volt, hogy munkáit forgatták a hazai reformátusok, azonban az, hogy a neves professzor ezeket a debreceni kollégiumban részletesen kifejtette, és szélesebb körben ismertté tette, új fejezetét nyithatja meg recepciója vizsgálatának. Ezt újabb, „Fegyverneki-féle” tematikus bibliai locusgyűjtemény követi, minden bizonnyal Fegyverneki L. Izsák „Enchiridii Locorum communium Theologicorum” című műve (Basel, 1586) alapján. Ezután Thuri Sámuel, illetve Tonsoris Sámuel halotti verse olvasható, amelyek Bacskay Újlaki Ferencnek, a sárospataki kollégium 17 éves diákjának 1673. évi temetése alkalmából készültek, mindkettőben a családjától búcsúzik. A versek – több beszéddel együtt – 1674-ben jelentek meg Debrecenben (RMNy 3948). A második vers végéről – bár őrszó jelzi a folytatást – néhány strófa hiányzik. Végül három, szokatlan témájú prédikációvázlat áll, amelyek magyar szentírási szövegekkel és főként latin nyelvű kérdésekkel, tételmondatokkal a magisztrátusról és az asztrológiáról, a jövendő kifürkészéséről elmélkednek. (Dr. Perger Péter szíves közlése nyomán)
Enyhén sérült gerincű, korabeli félbőr-kötésben.
RMNy 1306., 1307.; RMK I 539.; RMK II 428.                                                
 
Kikiáltási ár: 800 000,-