190. (Regiomontanus, Johannes) Királyhegyi János: Csizió...

... avagy a csillagászati tudománynak rövid értelemmel való leírása. A csillagok, planéták és égbeli jelek sat. különféle természetöknek befolyásáról, az emberek négyféle véralkatáról, természetéről és tulajdonságáról; mindenik hónapban micsoda rendtartással éljen az ember mind ételben és italban, mind aluvásban, fürdésben, tisztulásban és érvágásban. A hirneves ~ irásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyen megbővíttetett.
Budán, 1855. Bagó Márton. 142+(2)p.
A csízió elnevezés – amely eredetileg versbe szedett öröknaptárat jelöl – a középkori ünnepnaptárak első két szavából – Cisio Janus – ered. A Cisio az újév (circumcisio Domini – az Úr körülmetélése), a Janus pedig a Januarius hónap rövidítéséből keletkezett. Az első nyomtatott naptárat a Mátyás udvarában is megfordult jeles csillagász, Regiomontanus adta ki 1474-ben, Nürnbergben. Ez a latin és német nyelven egyaránt kiadott naptár még öröknaptár. A kiadó, Johann Müller szülővárosáról, Königsbergről vette máig ismert, latin nevét, ennek fordításaként kapta a címlapon szereplő magyar elnevezést is. Az első magyar nyelvű naptár Krakkóban jelent meg 1545 és 1550 között. A XVIII-XIX. századi magyar csízió a Landerer-műhely nevéhez köthető, 1833-ban, Landerer Anna halála után a műhelyt addigi vezetője, Gyurián József és társa, Bagó Márton vették át. Eddig ismert első csíziójuk 1836-ban jelent meg.
Borító nélkül.