180. Waldseemüller, Martin: (Az antik világ térképe)

Strassburg, 1513/1520.
Páratlanul ritka, fametszetű, ptolemaioszi világtérkép, amely hagyományos, módosított kúpvetületen ábrázolja az antik világot, körben 12 szélfúvó kerub-fejjel övezve. Martin Waldseemüller strassburgi „Geographiae opus novissima”-ját széles körben a geográfiák legfontosabb kiadásának tartják, és sokan hivatkoznak rá úgy, mint az első modern atlaszra, amelyet összeállítója a 27 ptolemaioszi ábrázoláson kívül – amit a Lienhart Holle-féle 1482-es ulmi kiadásból emelt át – mintegy kiegészítésként 20 további, „modern” jelzővel ellátott táblával bővített ki. Ezek nagyrészt a saját munkái, és Saint-Dié-ben, az egyetem kozmográfiaprofesszoraként töltött évei alatt készültek. Térképeit a bázeli és a strassburgi egyetemi könytárban végzett kutatások eredményei, valamint a spanyol és portugál felfedezők beszámolói alapján tökéletesítette, így azokon keresztül tanúi lehetünk a földrajztudomány és a térképészet fejlődésének. Amíg Waldseemüller a térképeket rajzolta, barátja és szerzőtársa, Matthias Ringmann a görög eredeti alapján új latin szövegfordítást készített a kiadáshoz, és az előszó is az ő nevéhez fűződik. A mű megjelenése több alkalommal is veszélybe került: 1508-ban meghalt mecénásuk, II. René, Lotharingia hercege, 1511-ben pedig Ringmann is követte őt. Waldseemüller azonban folytatta a munkát, és barátja, Johannes Schott közreműködésével 1513-ban végül napvilágot látott az atlasz.
A térképmezőn a Brit-szigetektől északra eső rész a Mare Congelatum megnevezéssel van jelölve. A kontinensábrázolások követik a Ptolemaiosz-kori mintát, bár a metsző kihagyta azt a délen végighúzódó földsávot, amely a korabeli feltételezés szerint Dél-Afrikát Ázsiával kötötte össze. A keretdísszel a lap a tudomány, a történelem és a művészet ritka egységét képviseli: az antik világ tudása szerinti kartográfiai ábrázolás és a szélfúvó kerubfejek finoman megformált ornamentikája harmonikusan egészítik ki egymást. Nem véletlen, hogy Rodney Shirley bibliográfiájában e lapot a valaha készült egyik legszebb ptolemaioszi térképnek nevezte.
Mérete: 440 x 580 (450 x 615) mm. Hibátlan, tiszta példány, a felső margó a nyomatig levágva. Paszpartuban.
Shirley: 34.
 
Kikiáltási ár: 6 000 000,-