144. Közönséges isteni-tiszteletre rendeltetett énekes könyv...

... mellyben vagynak hymnusok, ‘sóltárokból szereztetett ditséretek, innepekre és egyéb alkalmatosságokra tartozó régi istenes énekek. Most Újobban és értelmesebben, tisztábban és nagyobb vigyázással, mint ennekelőtte, az Énekek’ Rendeiknek, ‘s Verseiknek illendő feljegyezgetésekkel, egynéhány buzgó imádságokkal meg ékesittetvén, ki-botsáttatott.
Debreczenben, 1767. (Margitai István ny.) (2)+595+(15)p.
Hozzákötve:
Szent Dávid királynak, és prófétának száz ötven sóltári, A’ Francziai Nóták ‘s Versek szerént Magyar Versekre fordíttattak ‘s rendeltettek Szenczi Molnár Albert által.
Debreczenben, 1772. (Margitai István ny.) (4)+410+(7)+47p.
Dekoratív festett pergamenkötések számos helyen készültek Európa-szerte a XVIII. században és a következő első felében, így Németország és Hollandia mellett Magyarország különböző városaiban is. Sehol Európában nem vált azonban olyan népszerűvé, és nem virágzott oly sokáig, mint a „tősgyökeres” magyar református városban, Debrecenben. Terjesztésükhöz a könyvkereskedőként működő debreceni könyvkötők is hozzájárultak.
A pergamen festésének ötlete a protestáns német nyelvterületről származik, és az ott tanuló debreceni diákok közvetítésével honosodhatott meg a civis városban. Az itteni mesterek ezt olyan tökélyre fejlesztették, amely meghaladta a mintát adó nyugat-európai kötések színvonalát. Takács Béla „A debreceni könyvkötőművészet” című munkájában leírja, hogy a reneszánsz stílusjegyeket és keleti hatásokat művészien ötvöző, különleges, szalagkeretekkel geometrikus mezőkre osztott, színes, virágos, díszesen aranyozott kötéstípus egyedi, és hatással volt a hazai és a külföldi könyvkötőművészetre egyaránt. A debreceni festett pergamenkötések jellemzően énekes- és imádságos könyvekre készültek, és – már csak drága voltuk miatt is – általában valamilyen különleges alkalomra kapták új tulajdonosaik. Példányunkat esküvői ajándékként kapta egy ifjú pár, akiknek neveit a művész a gerinc tetején és alján fel is tüntette.
Díszesen aranyozott, több színnel festett („debreceni”) pergamenkötésben. Az elő- és háttábla díszítése azonos. A kötéstáblákat léniákból és egyesbélyegzőkből összeállított keretek övezik, melyekben geometrikus részekre osztott, virágos, leveles, aranyozott motívumokkal ékesített, színes mezők találhatók. A sarkokat leveles, gránátalmás, szív alakú, kétfelé hajló minták uralják. A középmezőket íves, karéjos, egyenes, aranyozott léniákból álló, dupla (ismétlődő) középdísz ékesíti. Jellegzetes barokk, aranyozott egyesbélyegzők lenyomatai borítják a kék-barna-zöld-lila elemeket. Gerincét pontsoros és léniák által keretezett – a táblán már megismert – íves-karéjos záródású, téglalap alakú, festett hátterű mezők díszítik, melyekben egyesbélyegzők lenyomata látható. Gyönyörű darab.
Poss.: A gerincen a marosvásárhelyi Hints Lőrinc és felesége nevével.