107. Hunyadi (I.) Mátyás (1443-1490) magyar király...

... latin nyelvű oklevele.
A király tudatja, hogy személyes jelenléte előtt megjelent Budán Szent György nap oktáváján (május 1.), majd az uralkodó idézőlevelével az ezt követő 40. napon (június 9.) Crysan-i Erdélyi Gergely, aki felesége, Dorottya (néhai Crysan-i Thamas Mihály lánya), valamint gyermekei, Albert és Magdolna nevében, és beperelte Crysan-i Miklóst és feleségét, Magdolnát (néhai Crysan-i Rozmay Mihály lányát), mert a Crysan birtok megvásárlására vonatkozó oklevelet maguknál tartják. Miklós a maga és felesége nevében előadta, hogy az oklevél a birtokhoz tartozik, de nem akarják Gergelyt és családját jogaikban megrövidíteni, ezért hajlandók bemutatni az oklevelet kérve a királyt, hogy írja át. Néhai Károly Róbert pátens formában kiállított, adásvételről szóló oklevele a király nagyobb pecsétjével (benne képmásával) van megerősítve. Tartalma szerint az uralkodó tudatja, hogy 1327. április 5-én megjelent előtte Pozsonyban Hippolit fia Kázmér a maga és fia, István nevében egyik részről, valamint János fia Miklós a másik részről. Kázmér előadta, hogy a Bereg megyei, a Makachk és Isnete nevű birtokokkal szomszédos Crisant (!) – amely az egri káptalan oklevele szerint korábban Miklósnál volt zálogban – az uralkodó eladja neki és örököseinek 40 márka finom ezüstért semmilyen jogot nem tartva meg a birtokból. Mátyás király tehát a bemutatott oklevelet szó szerint privilegiális formában átírja és elismeri, hogy az átírás Erdélyi Gergely feleségét, Dorottyát és fiukat, Albertet, valamint lányukat, Magdolnát illeti (a Magyar Nemzeti Levéltár szíves közlése nyomán).
Az adományozott Crysan birtok a török idők folyamán elnéptelenedett Gerzseny Szernye közelében feküdt. Az irat jobb alsó szélén: „per assessorem Johannem de Thurocz” (Thuróczy János ítélőmester) olvasható.
Egy Hunyadi Mátyás oklevél felbukkanása önmagában szenzáció, de darabunk értékét tovább emeli, hogy ellenjegyzője Thuróczy János (1435k-1489k). Az ő nevéhez fűződik egyik első krónikánk, a „Chronica Hungarorum”, amelynek királyképeit mindnyájan ismerhetjük történelemkönyveinkből, illetve ismeretterjesztő kiadványok illusztrációiként. Külön érdekesség, hogy a mű oklevelünk kiadásának évében látott napvilágot Brünnben, majd Augsburgban is. Thuróczy az első név szerint ismert magyar történetíró. Felvidéki, köznemesi családból származott. Hazai iskolákat végzett, magasabb fokú képzettséggel azonban nem rendelkezett. 1467-1470, majd 1476-1486 között is az országbírói hivatal jegyzőjeként tevékenykedett. Pályája csúcsán a királyi személyes jelenléti bíróság (personalis praesentia regia) elnökének, Drági Tamásnak ítélőmesterévé (juratus assessor) nevezték ki. Az ő megbízásából látott hozzá a krónika megírásához, amelyet 1486-87-ben állított össze.
Jó állapotú pergamen oklevél, befűzött eredeti vörös-fehér selyemsodrattal, az uralkodó bírói pecsétjének másolatával.
Kelt: Buda, 1488. VI. 12.
 
Kikiáltási ár: 10 000 000 Ft