10. Hosszútóthy György (?-1649u.) veszprémi várkapitány...

... autográf feljegyzése a palotai és a fehérvári törökök által okozott veszteségekről. 
„Az Tracta alat az kiket Veszprem vara alol Palotai es Feiervari Torokok el vittek es el vaktak” Ez alatt kilenc név, valamint tizedik pontként „Vittek egi Giermeket” szöveg áll. A végén megjegyzi, hogy a törökök egy portya során „nem vitez emberhez illendo dolgot” tettek, amikor egy vár alatti disznóólba bemászva levágták az állatok fülét és lábát.
Az irat érdekes emléke a végvári életnek, ahol a két nagyhatalom közötti béke idején is mindennaposak voltak a portyák és fosztogatások.
A Hosszútóthy család a XIV. századtól bitokos volt Veszprém vármegyében. György 1616-tól 1632-ig zalaegerszegi lovaskapitány, majd 1638-ig pápai vicekapitány. 1638 és 1644 között veszprémi főkapitány. Közben – 1639. májusában – háromszáz veszprémi huszárral Csehországba rendelték, ott a győri és a kanizsai huszároknak is parancsnoka. 1640–1641-ben török fogságban volt Budán, 15 ezer birodalmi tallér váltságdíjat követeltek érte. 1649-ben még élt. Vele kihalt a Hosszútóthy-család. (Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára /16–17. század/. in Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Veszprém, 1998.)
1 beírt oldal. 
Keltezés nélkül (Veszprém, 1640 körül).
 
Kikiáltási ár: 300 000 Ft