68. Both István (1862-1931) tanár, szerkesztő...

... autográf levele lányához.
Both szerteágazó munkássága maradandó eredményekkel járt Zilah városa számára. Tanára volt a református kollégiumnak, a nagy felújítások idején pénzügyi vezetője. Tagja volt Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának, az Országos Tanáregyesület választmányának. A Zilahi Kaszinónak alelnöke, a Zilahi Ipar és Gazdasági Banknak pedig igazgatósági tagja volt. Mindemellett 1903-től szerkesztette az akkor még Szilágy, később Szilágyság nevet viselő hetilapot. Azt az újságot, amelyben először jelentek meg a pályakezdő Ady Endre versei és prózái.
Ám nemcsak szerkesztőként, Ady irodalomtanáraként is egyengette a fiatal költő indulását. Ahogy Ady később emlékezett róla: „Both István Vajda Jánossal össze-visszatúrbálta a lelkemet és uszított” (A „Szilágy” bűne). Vagy: „Ha akkor, ott az önképzőkörben nem lelnek tanyát a forró gyermek-álmok!… Ha Kincs Gyula nem közli le az első versem a »Szilágy«-ban! Ha Both István nem velem olvastatja fel a világ legszebb versét, azt a tavaszról zengő Vajda-verset!” (Itthon vagyok). Nem véletlen, hogy kapcsolatuk a diákévek után is fennmaradt. Both mindig nagyra tartotta Adyt, és mindvégig támogatta a költői működését.
2 beírt oldal, a Szilágy folyóirat fejléces levélpapírján. Kelt: Zilah, 1908. VI. 5.
Hozzá:
A kolozsvári Unió szabadkőműves páholy oklevele Both Istvánnak.
Legényből mesterfokra emelik.
Az 1886-ban alapított páholynak tagja volt a kolozsvári elit jelentős része. Nevesül Ravasz László, gróf Teleki László, Lukinich Imre, Gyalui Farkas, Petelei István vagy Fadrusz János.
Az oklevél aláírói többek között: Fabinyi Rudolf főmester, Páter Béla első felügyelő és Nyíredy Géza második felügyelő.
Kelt: 1910. III. 1. Mérete: 370 x 465 mm. A hajtások mentén szétvált.
 
Kikiáltási ár: 100 000 Ft