194. Tisza Kálmánné, gróf Degenfeld-Schomburg Ilona útinaplója.

331 beírt oldal.
A naplóhoz csatolt magánlevelekkel együtt darabunk két kiemelkedő hölgytag életébe enged bepillantást a Bihar vármegyei család legfényesebb időszakából, és ezzel mind politika-, mind művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő értékkel bír.
Az 1852-1854-ben keletkezett bejegyzések túlnyomó része két nyugat-európai utat ír le. Az elsőről (1852) rendkívül részletesen tudósít. A családi birtokról, Nyírbaktáról indul, majd Szolnokon keresztül ér Pestre, ahol viszonylag sok időt tölt el. Színházlátogatás, találkozás ismerősökkel, majd indulás tovább Bécsbe. Itt szintén színház, Schönbrunn, Laxenburg, Práter, ezt követően Prága (itt is hosszabb tartózkodás) és német városok (a jelentősebb állomások: Drezda, Berlin, Magdeburg, Hamburg, Hannover, Köln) érintésével Belgium. Itt néhány nap Liége és Leuven után a végcél, Ostende. Ez a klasszikus tengerparti nyaralás, sok fürdőzéssel. Ezt követően hajóval London. Ez azért is jelentős állomás, mert itt találkozik a Tisza család több tagjával, köztük későbbi férjével, Kálmánnal is. Angliából visszahajózott Ostendébe, majd egy brüsszeli kitérő után Párizs következett. A hosszú itt tartózkodás során a kötelezők (Versailles, Champs-Élysées, kalapok, kávéházak, színház, Père-Lachaise) mellett érdekes, hogy találkozott az ottani emigráció jeles képviselőivel, köztük Bethlen Gergellyel, Teleki Sándor gróffal és Szemere Bertalannal. A visszaúton a Rajnán lehajózva érintette Aachen, Köln, Koblenz, Mainz és Kassel városokat, majd északra fordulva Eisenach, Erfurt, Weimar és újra Drezda jött. Innen nagyjából ugyanazon az úton – Prága érintésével – jutott haza. A következő év végállomása szintén Ostende tengerpartja volt, itt már jóval kisebb terjedelmű a beszámoló. A kötet további részében olvasható – a hazai utakkal, viszonyokkal foglalkozó, nagyrészt magánjellegű – feljegyzések nem kevésbé érdekesek, köztük két fejezet a „Pesti jegyzések” címet viseli.
Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő édesapja, Imre 48-as kormánybiztos volt, 1857-ben ő alapította a Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesületet. 1860-ban házasodott össze Tisza Kálmánnal, aki 1875 és 1890 között miniszterelnök volt. Egyik gyermekük, Tisza István kétszer is viselte e tisztséget, és a magyar történelem egyik legjelentősebb államférfija volt. Ilona jótékonysági tevékenysége a korban kimagasló volt, és ez puritán egyszerűséggel párosult. Jókai a „Jó szív” ragadványnevet adta neki, Mikszáth pedig azt írta, láttán nem az jut eszébe, hogy az ország egyik legbefolyásosabb hölgyét látja, inkább egy „falusi kálvinista papné”-t.
 
A naplóhoz tartozik három magánlevél:
 
1. Ilona autográf levele „Kedves jó Berczikém!” megszólítással.
A levél hangvétele alapján közvetlen rokon és nagy valószínűséggel nő volt a címzett. Ennek fényében szinte biztosra vehető, hogy Degenfeld Berta, a levélíró húga kapta e sorokat. A páratlanul izgalmas szöveg számos családi ügy mellett nagyrészt a Geszt elhagyása felett érzett mérhetetlen szomorúság kifejezése. Úgy tűnik, hogy Tisza Kálmán döntött a család Budapestre költözése mellett, nyilván politikai teendői miatt.
8 beírt oldal.
Kelt: Geszt, 1897. IX. 19.
 
2. Ilona autográf levele „Kedves jó Angyalom!” megszólítással.
A címzett feltehetően közeli családtag és nő lehetett. Sajókazán kelt, ugyanis a levélíró lánya, Paulina báró Radvánszky Béla felesége volt, és az ottani kastélyban éltek. A házaspárnak akkor született meg Dóra nevű gyermeke, ez volt a látogatás oka.
6 beírt oldal.
Kelt: Sajókaza, 1896. VI. 6.
 
3. Teleki Julianna gróf (1805-1863), Tisza Lajos cs. és kir. kamarás felesége autográf levele férjéhez „Egyedül és örökre szeretett angyalom!” megszólítással.
Család ügyekről ír részletesen, megemlítve többek között Domokos és Lajos nevű fiúkat.
4 beírt oldal.
Kelt: Nizza, 1854. XI. 6.
 
A levélíró Teleki László féltestvére, Tisza Kálmán miniszterelnök édesanyja volt. A szabadságharc leverése után férjével befogadták házitanítóként Arany Jánost. Jókai – akivel jó viszonyban voltak – róluk mintázta „A kőszívű ember fiai” Baradlay-házaspárját.
Enyhén kopottas, korabeli bőrkötésben. Aranymetszéssel díszítve.
 
Kikiáltási ár: 300 000 Ft