183. Rajzképe. A’ Pest-Buda Magyar Sz. k. Városokat...

... az éjszakiFerdinand Császár vasutnak összekaptsolása által, Bécs Residentialis várossal Morva, Cseh, Szilézia, Galliczia és éjszaki Külországgal egyrészröl, másrészröl Felsőmagyar, Banát és Erdély, országgal össze Kőtendő az 1832/1836. évi országgyülésnek 25-ik Törvény czikkelyében gyökerezett Szitany Ullman Móritz Ur több T. N. Vármegyék Tábla Bírajától alapított Magyar Középponti Vaspályának. – Übersichts-Karte...
A páratlanul ritka, kőnyomatú térképet Anton Confalioneri mérnök főhadnagy tervezte Charles F. Zimpel főmérnök és A. Bok porosz királyi építészeti felügyelő közreműködésével. A lap a bécsi Hermann Engel kőnyomdájában készült 1838-ban. A dekoratív darab értékét emeli a bal alsó sarokban látható, bájos látkép, amely a „Nagy Maros Tekéntete a’ Duna balpartján Visegrádnak által ellenében” címet viseli. Árverésen való felbukkanásának nem találtuk nyomát.
A magyar országgyűlés már 1836-ban napirendre tűzte a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen vasútépítés ügyét. A Pest-Budát Béccsel összekötő vonalra két pályázó jelentkezett. Az egyik az Ullmann Móric által vezetett Középponti Vasúttársaság, a másik a Rotschild bankház konzorciuma volt. Utóbbiak a Duna jobb partján, Győr érintésével képzelték el a megvalósítást. Végül a Helytartótanács Ullmannék tervét fogadta el, és 1839-ben megadta az engedélyt a Pozsonyt Pesttel összekötő pálya megtervezésére, majd 1844-ben kötötték meg a szerződést a Pozsony-Pest-Debrecen vonal megépítésére. Ennek a Pest-váci szakasza 1846-ban, a Pest-szolnoki pedig 1847-ben nyílt meg.
Mérete: 520 x 700 mm.
 
Kikiáltási ár: 300 000 Ft