180. Girava, Gerónimo de: Typo de la carta cosmographica...

... de GasparVopellio Medeburgense.
Milánó, 1556. / Velence, 1570.
Rendkívül ritka, fametszetű világtérkép, amely szív alakú (kordiform) vetületen ábrázolja a modern világot. A lap elsőként V. Károly császár kozmográfusa, a spanyol tudós Gerónimo de Girava „Dos libros de Cosmographia” című, 1556-ban Milánóban megjelent művének mellékleteként látott napvilágot, majd 1570-ben Velencében a „La Cosmographia y Geographia” című munkában is megjelent. Tudomásunk szerint – mivel mindkét kiadásban ugyanazt a fadúcot használták – az önállóan felbukkanó példányok között nem ismert olyan eltérés, amely alapján ezek datálása egyértelműen meghatározható lenne. Amint azt a címmezőben is feltüntették, a munka alapjául Caspar Vopel kölni kartográfus elsőként 1545-ben megjelent, tizenkétlapos (mára megsemmisült), nagyméretű világtérképe szolgált. Az eredeti mű földrajzi tartalmát későbbi másolatok és átdolgozások őrizték meg, többek között Giovanni Andrea Vavassore 1558-as és Bernard van den Putte 1570-es változata.
Az álkúpos, területtartó vetületű ábrázolás Martin Waldseemüller 1507-es világtérképének elgondolását követi, kartográfiája azonban jelentősen eltér attól. Girava Vopel elképzelését vette át az ázsiai és az újvilági szárazföldek összekapcsolódásával kapcsolatban: a „Nueva España” névvel jelölt észak-amerikai földterület közvetlenül az ázsiai kontinenshez csatlakozik, míg Labrador (Tierra de Bacallaos) Grönlanddal (Grutlandia) alkot összefüggő területet. A XVI. század közepének bizonytalan földrajzi ismereteit és feltételezéseit egyaránt tükröző térkép ékes bizonyítéka annak, hogy a tudományos életben még élt Kolumbusz elmélete. A legkülönösebb földrajzi sajátosság, a kontinensek kapcsolódásának megjelenítése azonban – a Vavassore által megőrzött eredeti kartusszöveg alapján – V. Károly véleményét tükrözi, akit uralkodóként a legfrissebb felfedezésekről nap mint nap tájékoztattak.
A metsző a térképmezőt finoman kidolgozott keretdísszel övezte, amelynek alsó sarkaiban az északi és a déli égbolt csillagképeinek kör alakú ábrázolásai kaptak helyet. A 12 uralkodó szél közül kilencet allegorikus kerubfejek személyesítenek meg, míg az Antarktisz környékét fagylaló további három közül kettőt a dermesztő déli szelek halálos voltát jelképező koponyák illusztrálnak, a harmadik pedig az alsó, szöveges kartusból fúj. A felső részen két – földgömböt, illetve armilláris gömböt tartó – alak is látható, akiket (a Vavassore-féle Vopel-adaptáció megnevezései alapján) Solinusszal és Strabónnal azonosítanak. A lapon néhány nagy földrajzi felfedezésre utaló felirat is olvasható. Ezek egyike a Csendes-óceán 1513-as, Vasco Núñez de Balboa általi felfedezésének állít emléket, egy másik pedig arra utal, hogy a hatalmas, feltételezett déli kontinenst (Terra Incognita) már 1499-ben észlelték, azonban a déli kontinens ábrázolása még a korszak azon elképzelését tükrözi, amely szerint az északi félteke szárazföldjeit egy kiterjedt déli földrésznek kellett ellensúlyoznia.
Girava világtérképe a kartográfia XVI. századi reneszánszának gyönyörű példája, amelynek különleges jelentőségét a szokatlan ábrázolásmód és a ma már csak későbbi átdolgozásaiból ismert Vopel-féle világtérképhez fűződő kapcsolata is erősíti. Ritkaságát jól mutatja, hogy a metszet a korábban említett kozmográfiai művek fennmaradt példányaiból is gyakran hiányzik.
Mérete: 285 × 410 (300 x 425) mm. Erős, tiszta nyomat. Hátoldalán a fül helyén enyhe elszíneződéssel, ettől eltekintve kifogástalan példány.
Shirley: 101.
 
Kikiáltási ár: 4 800 000 Ft