178. Waldseemüller, Martin: Tabula Terre Nove

Strassburg, 1513./1520. Johannes Schott.
A legkorábbi, fametszetű, az Újvilágot ábrázoló, atlaszban megjelent térkép. Martin Waldseemüller munkája, amely az 1513-ban Strassburgban megjelent „Geographiae opus novissima” című atlasz (lásd előző tételünket) egyik legkiemelkedőbb darabja, egyben Amerika kartográfiájának fontos mérföldköve. A lapot a szakirodalom gyakran „Admirális térképe” néven említi, bár az elnevezést – mint az előző tételnél láthattuk – az atlasz világtérképére is alkalmazzák. Az atlasz bevezetésében Waldseemüller egy bizonyos „Admirálist” nevez meg a földrajzi információk forrásaként. Sokáig Kolumbusz Kristófot sejtették a név mögött, aki az „Óceán Admirálisa” címet viselte. Az újabb kutatások azonban az utalást Nicolò Caveri genovai kartográfus 1505 körül készült kéziratos világtérképével hozzák összefüggésbe. A két mű földrajzi tartalma és névrajza között számos egyezés figyelhető meg, így valószínűsíthető, hogy Waldseemüller közvetlenül vagy közvetve Caveri munkáját használta fel. Rodney W. Shirley szerint az admirálisnak tulajdonított, az Újvilágra vonatkozó földrajzi információk is feltehetően inkább ezen a térképen kaptak helyet.
A cím alatti térképmező Európa és Afrika nyugati partjait, valamint Észak- és Dél-Amerika összefüggő keleti partvonalát ábrázolja (a Szent Lőrinc-folyótól a La Plata torkolatáig), feltüntetve Kubát (Isabella), Hispaniolát (Spagnolla), Puerto Ricót (Boriquem), Jamaicát (Iamaiqua) és a Karib-tenger számos kisebb-nagyobb szigetét, szigetcsoportját. Különösen figyelemre méltó a mai Florida területének korai, még kezdetleges megjelenítése, amely arra utal, hogy Waldseemüller olyan földrajzi értesülésekhez is hozzáférhetett, amelyeknek eredeti forrásai ma már nem ismertek. Waldseemüller az 1513-as atlaszkiadásban „Terra Incognita” névvel jelölte az amerikai kontinenst, és a térképen elhelyezett latin feliratban Kolumbusz Kristófról is megemlékezett, akit a szárazföld és a környező szigetek felfedezőjeként nevezett meg. A térképnek több mint két évtizeden keresztül nem jelent meg hasonló részletességű, az amerikai kontinensek keleti partvidékét bemutató vetélytársa. A térképész 1520-ban bekövetkezett halála után a dúcokat Lorenz Fries megbízásából – valamivel kisebb méretben – újrametszették, és 1522-től illusztrációkkal, illetve a verzóra nyomtatott magyarázó szöveggel kiegészítve adták ki a lapokat.
Mérete: 385 x 450 (445 x 595) mm. A hajtásvonal mentén halvány elszíneződéssel. Paszpartuban.
Burden: 3.
 
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft