17. A Petőfi-kultusz kéziratos emlékei a Vasberényi-gyűjteményből.

Vasberényi Géza a múlt század elején kezdett Petőfi-relikviákat gyűjteni. Kollekciója jelentősen bővült Ernst Lajos halála után; az ismert műgyűjtő hagyatékát 1939-ben árverezték el. Vasberényi élete végéig gyarapította gyűjteményét, túlzás nélkül a legnagyobb Petőfi-magángyűjteménnyel rendelkezett. A számtalan tárgyi emléken túl rengeteg könyv, több kézirat és dedikált kötet is megtalálható volt itt. Mindemellett rendkívüli szorgalommal gyűjtötte a Petőfi-kultuszhoz kapcsolódó leveleket, újságcikkeket; több közülük a Vasárnapi Ujság felhívására született.
Pákh Albert, a folyóirat szerkesztője először 1857-ben indított egy vitát az újság hasábjain, melynek célja Petőfi szülőhelyének pontos meghatározása volt. Ennek nagy sikere nyomán 1860-ban újabb felhívást tett közzé: ezúttal a költő halálának körülményeit kívánta tisztázni. Ezt a vitát Pákh alig fél évvel később kurtán-furcsán lezárta. Ennek következtében a beküldött és publikálatlan írások eddig teljesen ismeretlenek voltak az irodalomtörténeti szakma előtt.
Tételünk minden darabja egy-egy Vasberényi-gyűjtemény pecsétjével ellátott borítékban, a teljes anyag pedig egy Vasberényi által díszített mappában található.
 
A gyűjteményben található iratok:
 
1. Géczy Alajos tanító autográf levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
2. Barabás Ábel (1877-1915) irodalomtörténész autográf levele a Szegedi Napló szerkesztőségéhez.
3. „Petőfi Halála” című kézirat „egy névtelen” aláírással.
4. Jászay-Horváth Elemér (1888-1933) költő „Petőfi sírja” című költeményének autográf, aláírt kézirata.
5. Bibok (Bátorfi) Lajos (1835-1896) költő, szerkesztő autográf levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
6. „Petőfi költészete általában” című tanulmány kézirata.
7. Simonides János (1835-1912) evangélikus lelkész levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
Hozzá:
A keresztfiú és a keresztapa című írás kézirata.
8. Hrúz Margit, Petőfi távoli rokonának négy levele Vasberényi Gézához.
9. Pákh Albert (1823-1867) író, szerkesztő ismeretlen kézirata.
10. Edgar A. Bowring (1826-1911) fordító, képviselő angol nyelvű levele Kertbeny Károlynak, Petőfi német fordítójának.
 
11. Nyomtatott emléklap John Bowring (1792-1872) angol nyelvésznek, Petőfi fordítójának.
12. Péchy Imre (1832-1898) kartográfus „Petőfi egy ismeretlen költeménye” című írásának autográf kézirata.
13. Bankós Károly (1821-1905) jogász autográf írása.
14. N. Kálmán levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.​​​​​​​
15. Borosnyai Pál (1816-1885) későbbi képviselő, polgármester levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
Hozzá:
Kálnoky Sándor (1810-?) honvéd alezredes levele Borosnyai Pálhoz.
16. Bolla Lajos gimnáziumigazgató levele feltehetőleg a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
17. Csiszto (?) Miklós árvaszéki jegyző levele feltehetőleg a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.​​​​​​​
Hozzá:
A levélben említett Petőfi-levél másolata.
18. Horváth István pápai ügyvéd levele Pákh Albertnek.
19. Dömötör László (1850-?) tanár levele Bartók Lajoshoz, a Petőfi-album szerkesztőjéhez.
Hátoldalán:
Bartók Lajos (1851-1902) költő, szerkesztő levele Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Ujság szerkesztőjéhez.
Hozzá:
A levélben említett óráról készült fotó.
20. Gyökössy Endre (1880-1957) író, költő „Petőfi Zoltán Szarvason” című újságcikkének gépirata.
21. Baróti Lajos (1858-1938) író, szerkesztő levele ismeretlennek.​​​​​​​
22. Bogár Zsigmond református lelkész levele feltehetőleg a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
23. Jakab István (†1914k.) honvéd hadnagy levele feltehetőleg a Budapesti Hírlap szerkesztőségéhez.
24. Baksay Sándor (1832-1925) református lelkész, későbbi püspök levele a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez.
Hozzá:
Petőfi Sándor 1848. május 25-i, Bankós Károlynak szóló levelének másolata.
Hozzá:
Petőfi Sándor 1848. július 9-i, Bankós Károlynak szóló levelének másolata.
25. Csernátoni Gyula (1858-?) kolozsvári tanár levele feltehetőleg Bartók Lajoshoz vagy Endrődi Sándorhoz, a Petőfi-album szerkesztőihez.
26. Petri Mór (1863-1945) költő „A keszthelyi ház” című versének autográf kézirata.
27. Petőfi Sándor „A királyok ellen” című versének korabeli, kéziratos másolata.
29. Bartók Lajos (1851-1902) költő, szerkesztő „Petőfi szobra előtt” című költeményének kézirata.
30. Imreh Sándor (1830-1895) marosvásárhelyi nyomdász „A legrosszabb fiu a föld kerekségén!” című írásának autográf kézirata.
32. Szendrey Júlia (1828-1868) író, költő „A szerencsétlen narancsfa” című elbeszélésének autográf címlapja.
33. Petőfi nyugvóhelye. (Részlet a Fejéregyháza-segesvari csatatérről.) Felvette: Gróf Haller József.
 
A felsorolásban szereplő tételek részletes leírása ide kattintva tekinthető meg.